A sárkányölő legendája

Ezerhétszáz évvel ezelőtt élt egy katona, akinek valódi élettörténetét rég elmosta az idő, de legendája kitörölhetetlenül él az utódok emlékezetében. A legenda szerint Silena város közelében lévő tóban lakott egy mérges sárkány, amely az ellene vonuló fegyveres népet többször megfutamította.

A polgárok elhatározták, hogy napi két juhot feláldozva távol tartják a várostól. Ám a juhok elfogytak, és a szörnycsapás elkerülésére immár naponta egy embert küldenek áldozatul a sárkánynak. Sorsot vetettek egymásra, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Amikor már majdnem kihalt a város, a király leányára esett a választás. Sorsába beletörődve ment a tóhoz, amikor György katona épp arra lovagolt. A leány elküldte a lovast, de ő nem tágított, részleteiben akarta megtudni, hogy mi zajlik a tónál. A leány mindent elmesélt, és György ezt mondta: "Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében". A sárkány a szokott időben kijött a tóból, és el akarta ragadni a királylányt, ám György lovára fölpattanva szembe került vele, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor derékövét a lánnyal ráköttette a sárkány nyakára, és a sárkány, mint egy szelíd kutya, úgy követte pórázon Györgyöt és a királylányt a városba. A város népe rettenetesen megijedt, ám György ezt mondta nekik: "Ne féljetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt." Ettől a lelkesítő szózattól megindulva a király és népe megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját és megölte a sárkányt. Ugyanott, ahol ez az eset történt, templomot építettek, az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott a forrás vizéből.

György valódi életéből ennél sokkal kevesebbet tudunk. A III.-IV. század fordulóján élt, amikor még üldözték a keresztényeket. A Kappadókiából származó katonatiszt anyja hatására vált kereszténnyé, és ahol csak tudta, támadta a pogányságot. Dadianosz perzsa király bebörtönöztette, és a fogságban rendszeresen és borzalmasan megkínozták. Egy alkalommal egyszerre 60 szöget vertek a fejébe. Egy látomásában Krisztus tudtára adta, hogy kínjai hét évig tartanak, ezalatt háromszor is meghal és föltámad. Ezt a passiószerű történetet szolgája, Paszikratész jegyezte le, szándéka annak bemutatása volt, hogy ember nem rombolhatja szét az Isten által óvott életet. Egy másik változatban Dadianosz helyett Diocletianus császár a bebörtönöztető.

Lyddában (Palesztina) halt vértanúhalált, sírja fölé templomot építettek a tiszteletére. Ebből a néhány töredékből is látszik, hogy György valódi életrajzát igen nehéz lenne a hátrahagyott emlékekből hitelesen megírni. A keresztények üldöztetése idején igen sok Györgyhöz hasonló hívő ember élt, akik Krisztus egyházalapításától kezdve a konstantini fordulatig (a kereszténységnek az egységes Római Birodalom államvallásává válásáig) terjedő több mint 300 éven át, üldözötten is hirdették a kereszténységet, és küzdöttek a mindenkori sárkány, a gonosz, az erkölcstelenség, a pogányság ellen.

György iránti tisztelet az évszázadok során soha el nem halványult, a legkülönbözőbb korokból a legkülönfélébb módon örökítették meg emlékét. Először az egyház fejezte ki háláját azzal, hogy szentjei közé emelte, így tartva meg nevét az utókornak. Első emlékei is ebből a korból származnak. Szent Demeterrel együtt ők ketten kerültek föl a magyar Szent Koronára katonaszentként Szent Damján és Szent Kozma orvosszentek társaságában. Ők valamennyien a IV. század elejének vértanúi voltak. György volt védőszentje Oroszlánszívű Richárdnak, majd 1222 óta egész Angliának. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!". Ugyanő alapította 1348-ban a Szent György vagy Térdszalag Rendet. A Máltai Köztársaság népe a második világháborúban elszenvedett megpróbáltatásokért és hősies kiállásáért megkapta Angliától a legbecsesebb kitüntetést, a Szent György Keresztet, melyet zászlójába hímzett. A Szent György Lovagrend lovagjainak célja karitatív tevékenységük által a jellemes élet hirdetése. Hazánkban is igen nagy tisztelete van Györgynek, igen kedvelt keresztnév, április 24-én tartjuk az ünnepét. Sok népi hagyomány kapcsolódik napjához, például ekkor indulnak el a pásztorok nyájaikkal a szabadba, hogy majd Szent Mihálykor (szeptember 29.) térjenek vissza velük. Régebben áprilisnak Szent György hava volt a hivatalos neve. Sárkányölő Szent György gótikus bronzszobrát a Kolozsvári testvérek Mátyás király idejében készítették el. A szobor Prágában nagy becsnek örvend, másolatai közül egy a budai várban található.

A cserkészet megalapítója Sir Baden-Powell angol volt, és Anglia védőszentjét, Szent Györgyöt találta a legalkalmasabbnak arra, hogy a Világcserkészet égi oltalmazójává váljék. Szent György legendáját olvasva olyan tiszta jellem tárul elénk, amilyennek magunkat szeretnénk látni. Példakép tehát, az egész világ ifjúságának példaképe.

Petrovits István